1990. 05.

Az első nemzetközi elektronikus levelezési kapcsolat a hazai kutatói (IIF) közösség és a világ között (az EUnet előfizetőjeként UUCP/X.25 protokollal). Levelezési átjárók (pl. ELLA-UUCP) közvetítésével levelezési kapcsolat az Internet felhasználókkal is.

1990. 10.

Az első bérelt vonalas kapcsolat az európai kutatói hálózatokhoz (EARN/BITNET). A Mellon Alapítvány támogatásával kiépülő, a SZTAKI és a Linzi Egyetem közötti 9,6 kbps sebességű bérelt vonalon nemzetközi levelezési, fájl átviteli, távoli bejelentkezési szolgáltatások nyílnak az IIF közösségnek.

1991. 10.

Az első nemzetközi közvetlen IP kapcsolat Magyarországon a SZTAKI és a Linzi Egyetem közötti 9,6 kbps sebességű bérelt vonalon. Az első magyarországi gép az Interneten. A sztaki.hu nevű gép az első magyarországi név szerver az első Magyarországnak kiadott IP címen (192.84.225.1).

1992. 01.

A KFKI RMKI (Budapest) és a CERN (Genf) között kiépült 9,6 kbps sebességű bérelt vonal Internet kapcsolatot nyújt a nagyenergiájú fizikai kutatásokat végző közösségnek (HEPnet).

1992. 12.

Kiépül a BKE (Budapest) és a Bécsi Egyetem között egy 64 kbps sebességű bérelt vonalas IP kapcsolat az IBM Academic Initiative program keretében.

1993. 02.

A Hungarnet egy nemzetközi Internet szolgáltató, az EBONE előfizetője lesz egy 64 kbps sebességű bérelt vonalas IP kapcsolaton (IIF Központ - Bécs).

1993. 04.

A Hungarnet egy másik nemzetközi Internet szolgáltatónak, az EuropaNET-nek is előfizetője lesz. Kiépül az IIF Központhoz egy 64 kbps sebességű bérelt IP kapcsolat, amely további nemzetközi sávszélességet, illetve tartalékot biztosít az IIF közösség számára.

1993. 05.

Az első hazai helyközi Internet kapcsolat. Az IIF Központ és a KLTE (Debrecen) között kiépül egy 9,6 kbps sebességű bérelt vonalas IP kapcsolat.

1993. 07. 02.

IP kapcsolat a BKE (Budapest) és a JATE (Szeged) közötti 9,6 kbps sebességű bérelt vonalon.

1993. 07. 08.

Üzembe áll Budapesten a Széchenyi-hegy centrummal működő 2 Mbps sebességű mikrohullámú kapcsolatrendszer a BME (mögötte BKE/ELTE, JATE), a KFKI és az IIF Központ (mögötte SZTAKI, KLTE) összekapcsolására. Ezzel létrejön a hazai kutatói Internet gerinchálózat, a HBONE.

1993. 09. 07.

Az első HBONE menedzseri találkozó

1994. 06. 22.

Az első hazai helyközi bérelt vonalas Internet kapcsolat 64 kbps sebességgel. Az IIF Központ és a KLTE (Debrecen) között kiépül az első vidéki 64 kbps sebességű HBONE vonal.

1994. 08. 1.

Az IIF Központ és a Veszprémi Egyetem között kiépül egy 64 kbps sebességű HBONE vonal.

1994. 08. 17.

Az IIF Központ és a JPTE (Pécs) között kiépül egy 64 kbps sebességű HBONE vonal.

1994. 08. 29.

Az IIF Központ és a Miskolci Egyetem között kiépül egy 64 kbps sebességű HBONE vonal.

1994. 09.

Az IIF Központ és az MBK (Gödöllő) között kiépül egy 2 Mbps sebességű mikrohullámú HBONE kapcsolat.

1994. 10.

A BME-re kiépül egy második EuropaNET előfizetői végpont 64 kbps sebességgel.

1995. 02.

A HBONE mag Városház utcai csomópontja és Bécs között kiépül egy 256 kbps sebességű EBONE vonal. (Az IIF Központ 64 kbps sebességű EBONE vonalát lemondják.) Létrejön a HBONE mag.

1995. 11.14.

A HBONE mag Városház utcai csomópontja és Amszterdam között kiépül egy 2 Mbps sebességű EuropaNET vonal, amelyet fele-fele arányban használhat a HBONE, illetve a MATÁV.

1996. 02.

Kiépül a BIX (Budapest Internet Exchange)

1996. 07.18.

Az első hazai helyközi HBONE kapcsolat 512 kbps sebességgel. Az IIF Központ és a Veszprémi Egyetem között kiépül egy 512 kbps sebességű HBONE vonal.

1996. 07. 31.

Az IIF Központ és a KLTE (Debrecen) között kiépül egy 512 kbps sebességű HBONE vonal.

1996. 10. 15.

Üzembe áll az MCI nemzetközi Internet szolgáltatóhoz egy 500 kbps sebességű kapcsolat.

1996. 11. 01.

Az IIF Központ és a Miskolci Egyetem között kiépül egy 512 kbps sebességű HBONE vonal.

1996. 11. 29.

Minden megyeszékhelyen van HBONE node. Szolnok bekapcsolásával valamennyi NIIF regionális központba eljut a HBONE.

1996. 12. 01.

A Hungarnet lemondja a 256 kbps EBONE vonalat.

1996. 12. 06.

Az IIF Központ és a JPTE (Pécs) között kiépül egy 512 kbps sebességű HBONE vonal.

1996. 12. 09.

A HBONE mag BME csomópontja és a JATE (Szeged) között kiépül egy 512 kbps sebességű HBONE vonal.

1997. 05. 29.

Üzembe áll az első ATM alapú Internet kapcsolat 10Mbps sebességgel az európai kutatói hálózathoz, a TEN-34 EU projekt keretében (Matáv-Hungarnet együttműködésben). ATM alapú hazai mag (30Mbps) épül az NIIF Központ-Városház u.-BME háromszögben.

1997. 08. 07.

Az első üzemszerű nemzetközi multicast (MBONE) kapcsolat a világgal (1 Mbps sábszélességgel kép/hang kapcsolat Bécsen keresztül a HBONE és külföldi adók között)

1997. 08. 15.

Anyagi okokból lemondásra kerül az EuropaNET vonal.

1997. 08. 27.

Megkezdődik a vidéki gerinchálózat sávszélességénk bővítése (512k: Győr, 256k: Nyíregyháza, Kecskemét, Szombathely, Kaposvár, 128k: a többi vidéki reg. közp.)

1998. 02. 16.

Az első 1 Mbps sebességű vidéki HBONE vonal üzembehelyezése (az első Veszprém, követik: Miskolc, Debrecen, Pécs, Győr, Szeged)